IT biztonságtechnika
Az internet elterjedése és bárki által hozzáférhetővé válása nagyon nagy szerepet játszott abban, hogy adataink, szellemi termékeink, titkaink, sokkal könnyebben hozzáférhetőek az illetéktelenek számára, mint régebben, a nagy ipari kémkedések korában. Ma már a betörőknek nem kell információt gyűjteniük a lakásunkban található értékekről, mi magunk tesszük azt közzé mindenki számára amikor szelfiket, családi fotókat válogatás és meggondolás nélkül naponta osztunk meg a közösségi oldalakon.
Nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem a technikai fejlődés következménye a védtelenség, hanem annak a laza magatartásnak, ami engedte a mérhetetlen fejlődést mindenféle szabályozottság nélkül rázúdulni az emberekre. Gondoljunk csak bele, hogy hányan használjuk otthonunkban vagy munkánk során az internetet mindenféle korlátozás nélkül, javítjuk, buheráljuk számítógépünket, telefonjainkat mindenféle informatikai képesítés és szakismeret nélkül. Semmilyen szabályozás nem létezik arra vonatkozóan, hogy ki milyen számítógépet vagy azon futó alkalmazást vásárolhat, használhat. Minden ilyen berendezés és eszköz, korlátozás nélkül hozzáférhető bárki számára.
Egyes tanulmányok szerint az iparilag fejlettebb országokban, a 8-14 éves korosztály átlagosan napi 5,2 órát (!) tölt internetezéssel, online játékokkal és a közösségi hálózatokon, miközben nagyon nagy mennyiségű adatot állítanak elő és kezelnek, bizalmas információkat tárolnak és osztanak meg a hálózatokon. Ezzel szemben az általános iskolai tananyagba a mai napig nem került be az internethasználat és IT-eszközök biztonságos használatának az oktatása, helyette táblázatkezelő és szövegszerkesztő programokat tanítanak. Nincs fogalmuk a kisdiákoknak – és sok felnőttnek sem – arról, hogy hogyan keletkeznek az adatok, hogyan tárolódnak és hogyan lehet azokat biztonságosan kezelni, majd szükségtelenné válásuk után gondosan megsemmisíteni.
Az igény pedig egyre nagyobb arra vonatkozóan, hogy óriási ütemben növekvő értékes és bizalmas adatainkat biztonságban tudjuk és úgy használhassuk, kezelhessük azokat, hogy közben ne sérüljenek, ne vesszenek el és ne kerüljenek illetéktelenek kezébe.
A biztonságtechnikával foglalkozó informatikus szakemberek képesek arra, hogy felmérjék a kockázatot, tanácsot adjanak valamint igény esetén kidolgozzák a szükséges intézkedésterveket.
Az élet különböző területén más és más intézkedésekre, eljárásokra van szükség, ezek megítélése a biztonságtechnikai szakértő feladata. Munkáját akkor tudja hatékonyan végezni ha együttműködik a megbízóval, megkapja azokat a hozzáférési és rálátási információkat ami az adott terület felméréséhez szükséges. Vállalati vagy más többszereplős adatkezelő környezetben a biztonságtechnikai szakértő iránymutatásai és javaslatai alapján kidolgozott eljárásokat célszerű szabályzatokban rögzíteni. Ezeknek a szabályzatoknak a megléte szükséges a különböző szabványügyi és minőségbiztosítási rendszerek bevezetésénél is. Azzal, hogy szabályozásra kerülnek az egyes munkafolyamatok, nem csak a biztonság növelhető hanem a munkafolyamatok átláthatósága, a felelősségi szintek meghatározhatósága is fokozható.
A biztonsági rések leggyakrabban a szabályozások hiányában alakulnak ki. Csak kellő szabályozás és azok maradéktalan betartása mellett lehet egy vállalkozás IT rendszerét biztonságosan üzemeltetni és a munkafolyamatok biztonságát garantálni.
Biztonságtechnikai átvilágításra, szabályozásra attól függetlenül igény lehet, hogy gyártó-termelő, kereskedő vagy szolgáltatói tevékenységet végez az adott vállalkozás. Amennyiben minőségügyi szabványok szerint végzi tevékenységét vagy ellenőrző szervek előírják (pl. pénzintézetek vagy biztosító társaságok esetében), akkor kötelező, amennyiben meg kívánják őrizni titkaikat, ügyfél-adatbázisukat, szellemi termékeiket akkor pedig erősen javallott. Ugyanakkor magánszemélyek is igénybe vehetnek tanácsadót, ha pl. a generációs különbségek miatt nem tudják követni a fiatalkorú gyermekük internetes tevékenységét, nem biztosak abban, hogy gyermekük vagy akár saját maguk biztonságosan veszik igénybe a világháló szolgáltatásait vagy más-más biztonságtechnikai-védelmi rendszereket (pl. lakás- vagy autóriasztó, kamerás megfigyelő- és rögzítőrendszer, stb.).
